Zárszó

A meleg lakásból bámulom az gusztustalan időt, azt hiszem, megfáztam. Nem meglepő, néhány órán belül éghajlatot váltottam, 27 fokból a 7 fokba. Mintha hónapokkal ezelőtt kezdődött volna ez a hét, egy másik életben.

Hétfőn az autó átment a műszaki vizsgán, kedden pedig délelőtt sikerült elintézni az adásvételt. Végül a sok sok izgulás után az utolsó pillanatra minden összeállt és megnyugodhattam. Mire minden elintéződött, én is felfogtam, hogy bizony elérkezett ez a nap is, hihetetlennek tűnt. Sok búcsúzkodás után szerda délután elindultunk a reptérre és a kocsiból még utoljára megnéztem a már ismerős helyeket. Nagyon furcsa érzés volt. Azon gondolkodtam, hogy vajon visszajövök-e még? És ha igen, mikor? Egy évig itt laktam, most már ez is én vagyok, a lényem része lett.

Aztán a repülőn megvolt a vágyott pezsgős pillanat is és az elképzeltnél még sokkal jobb érzés volt. Bármilyen hosszú is volt az út, már hazafelé tartottam. Amikor Budapesten talajt értek a gép kerekei bevallom elsírtam magam (a mellettem ülő fickó nemigen tudta mire vélni). Megcsináltam és újra itt vagyok!

Sokan kérdeztétek, hogy mi fog hiányozni: leginkább a tenger. Megszokott háttér, körbeveszi a várost, mindig más és mindig megnyugtató. A barátok is hiányozni fognak persze, de velük úgysem szakad meg a kapcsolat, találkozunk még inshallah. Hiányozni fog még a szenegáli derű, és a stressz hiánya (ami tök idegesítő, amikor épp elintéznél valamit). És a napsütés. A földimogyoró. A halak. Meg a moyo szósz. A báránylapocka. Na jó, abbahagyom.

Miután kialudtam magam végre és itthon szombatdélutánozok a három kipakolatlan bőrönd társaságában, visszagondolva azt hiszem jól helytálltam és jól döntöttem. Sokat tanultam és mindenképpen megérte ez az év. Azt hiszem, megváltoztam, csak még nem igazán tudom, miben. Sok szempontból nehezebb felvállalni, hogy valami nem a mi utunk, inkább megszokásból vagy kényelemből folytatjuk. Én büszke vagyok, hogy ezt is megléptem, felismertem és nem maradtam olyan helyzetben, ami nem jó nekem. Hogy itt mi vár, az már egy másik blog témája lesz.

Köszönöm a drukkolást, hamarosan hallotok felőlem.