Lassan kilábalok a szabadság utáni szokásos megzuhanásból. Olvasom, hogy otthon már talajmenti fagyok vannak és akár havazhat is hétvégén. Itt ebből semmi nem érzékelhető, továbbra is nagyon meleg van. A nappalok azért nagyon kicsit itt is rövidülnek és szinte nem is sötétedik este, az egyik pillanatban még világos van, a másikban sötét. Emiatt mintha az idő is másképp telne. Az itt töltött idő soknak is tűnik és kevésnek is. Soknak, ha belegondolok, hogy a kilencedik hónapomat fejezem be; kevésnek, ha arra gondolok, hogy mennyi mindent terveztem és abból mi valósult meg.

Nem tudom, ki hogy van vele, nekem a fejemben a számokhoz, évszámokhoz és a az időhöz ábrák kapcsolódnak, idővonal-szerű valamik. Térben is elhelyezem, hogy hol tartok éppen, néha színesek is, bár a színek változhatnak. Nem tudom, hogy ez valami maradvány-e még kisiskolás koromból, vagy saját elképzelés, mindenesetre így képzelem például az évet:

Az augusztus és szeptember eléggé elhatárolódik, gondolom, ehhez az iskolaévnek lehet valami köze. :) Azt sem tudom, hogy a nyár miért ugyanolyan hosszú, mint az ősz és a tél együttvéve. 

Csak bízni tudok benne, hogy másnak is létezik ilyen a fejében és nem végzem a zártosztályon, amiért ezt megosztottam veletek. :D

 PS.: Nem is volt egyszerű lemodellezni ezt a dolgot.