Van net és ezzel lezárult egy küzdelmes hét. Bármennyire is beilleszkedtem már itt, úgy látszik, mentálisan újra és újra nulláról kell kezdeni a hozzászokást. Még mindig mérhetetlenül idegesít az itteni hozzáállás. Az internet javítása tökéletesen példázza milyen itt a helyzet, bár sajnos nem ez volt az egyetlen ilyen a héten. Pénteken este hívtam az ügyfélszolgálatot, hogy nincs net. Nagyon udvarias volt a hölgy, elmondta, hogy minden esetben kötelesek 48 órán belül megoldani a problémát. Nos, percre annyi lett… Szombaton délelőtt hívott a szerelő, hogy úton van hozzám. Mondtam, hogy remek, de nem vagyok otthon. Azért jöjjön csak, nézze meg a bekötéseket, meg az utcai kábeleket, mert szerintem ott a baj. Hol lakom? Elmagyaráztam. Oké, jönnek. Ezt a beszélgetést még ötször (!) lefolytattuk a következő órában, mikor is elfogyott a türelmem és átküldtem a térképet neki sms-ben. Utána már nem vettem fel a telefont. Valamivel később kaptam egy sms-t, hogy a szerelő nem tudott elérni, hívjam vissza az ügyfélszolgálatot. Vasárnap reggel visszahívtam az ügyfélszolgálatot, elmagyaráztam, hogy elért a szerelő, csak nem bírta megérteni, hogy hol lakom, küldjenek valaki mást. Oké, rajta vannak. Egy óra múlva hívott a kolléga, hogy hol lakom (ekkor már Monty Python szkeccsnek éreztem a szituációt), végtelen türelemmel újra elmagyaráztam a címet. Egy óra múlva újra hívtam az ügyfélszolgálatot, hogy a munkatársuk nem ért ide. Azt a választ kaptam, hogy úton van, meg fog érkezni "inshallah". Neki legalább elsőre sikerült megtalálnia a címet, bár mintegy két órába telt. Némi hümmögés és fejvakargatás után felment a tetőre, hogy megnézze a bekötést. Egy órával később került elő és legalább további fél órás hóhányás (ennek van némi aktualitása most, nem?) után lett net!

Nem tudok ebből magvas tanulságot levonni. A probléma megoldódott az adott határidőn belül, panaszra nincs okom, tök feleslegesen idegeskedtem. Lehetne hatékonyabban csinálni? Természetesen. De minek tépné ezzel magát bárki, amikor így is haladnak a dolgok. Baromi lassan, de haladnak. Sokan azt fogjátok írni, hogy az otthoni szolgáltatók sem jobbak. Lehet, hogy így van. De otthon, ha nem vagy megelégedve, szolgáltatót váltasz és kész. Itt ez sajnos nem lehetséges, ezért senki nem is töri magát, hogy javítson a rendszeren. A legtöbb vélemény, amit kapok, az hogy szarjam le. Igen, ez valóban segít, de elég ritkán megy sajnos. Az idő nagy részében valójában hülyére túráztatom magam az ilyen helyzeteken. Mint említettem, sajnos egynél több ilyen alkalom volt a héten, úgyhogy elég sok időt töltök mérgelődéssel.

Ami segít, az a figyelemelterelés. A hétvége szerencsére tele volt szuper programokkal, salsa koncert, kerti bulika, városnézés, kávézás, borozás, tengerpart, pizzázás. Amatőr módon le is égtem. De nagyon jó volt kiélvezni Dakart, olyan jó hely, amikor az embernek nem kell semmit intézni... Az is segít, ha kiadom magamból a feszültséget, amit ezennel meg is tettem. Köszönöm a türelmes hallgatást nektek. :)