Ezen a hétvégén van az egyik legnagyobb muszlim ünnep, a Tabaski. Ilyenkor arra emlékeznek, hogy Ábrahám kész lett volna feláldozni egyetlen fiát, Izsákot Istennek, de Gábriel arkangyal közbelépésének hála végül egy birkát áldozott a fia helyett. Nem véletlen, hogy a sztori ismerős, benne van a Bibliában és Koránban is bár a nevek körül van egy kis kavarodás.

Az biztos, hogy a város már hete óta tele van birkaárusokkal és nyereményjátékokon is lehet birkát nyerni az ünnepre. Bár más állatot is lehet áldozni (borjút vagy tevét), egyértelműen a birka a menő. Nagyon kedvesen kell bánni vele és a levágását is szigorú szabályok kötik, hogy a lehető legkevesebb stressz érje. Feldolgozás után a húst faszénen sütik meg, nagy vendégségek vannak minden háznál, a maradékot pedig megosztják a szomszédokkal, ismerősökkel, szegényekkel. A város a hétvégére teljesen kiürült, a vidékiek hazautaztak az ünnepre, alig van forgalom az egyébként rémálom csomópontokban is, a boltok és éttermek is zárva vannak. Akik maradtak, azok felveszik az ünnep tiszteletére varratott új ruhát és az utcákon sétálva mutatják meg a világnak. Ilyenkor nem tanácsos a tengerparti strandok látogatása, mert a sok levágott birka vére és feldolgozatlan részei a csatornákból egyenesen a tengerbe kerülnek.

Ilyenkor az ember könnyebben lesz vegetáriánus, borzasztó belegondolni, hogy hány állatnak vágták el a torkát egyetlen nap alatt. Aztán magamba nézek és felhagyok a fanyalgással. Az áldozati birka valójában semmiben sem különbözik a karácsonyi pontytól vagy a húsvéti sonkától.